- A marslakók legendája a 2. világháború idején Los Alamosban keletkezett.

- Richard Rhodes így tudósít: - Princetonban az a hír járta, hogy a Magasabb Tudományok Intézetének² legifjabb professzora
(1933-ban mindössze 29 évesen) valójában félisten, de bolygónk gondos megvizsgálása után embernek álcázta magát, és ez külsőleg tökéletesen sikerült is.

- Leon Lederman könyvében³ motivációjukat is leleplezte:

-

Nem, most nem űrtanmese következik, a történet igazi marslakókról szól, hanem:

… azokról, akik a 20. század első felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe; pontosabban arról az előőrsükről, amelyik bolygónkon első bázisukat létrehozta. Azon buktak le, hogy bármilyen soká gyakorolták is - egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen akcentus nélkül beszélni. De erre is volt egy ügyes trükkjük: magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van ez a furcsa sajátossága. Olyan fizikusok tartoztak közéjük, mint Eugene Wigner (marsbeli nevén jenő), Edward Teller (anyanyelvén Ede), Leo Szilárd (eredetileg Leó), vagy a modern matematika géniusza, john von Neumann (a Marson jancsi). Talán el is hitték volna róluk, hogy igazán magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: mind ugyanannak a városnak (Budapest) ugyanazon részéből (Pest) rajzottak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús. Dr. Watson a helyszínen nemsokára annak a személynek a nyomára is rábukkant, aki akkor a magyar oktatás legfőbb irányítójaként fedezte, sőt közvetve maga szervezte meg a marsiak "gimnáziumnak" álcázott titkos hídfőállását. Ezt a személyt úgy hívták, hogy báró Eötvös Loránd.

Való igaz, hogy ezek a gyanús magyarok (Kármán, Neumann, Szilárd, TelIer) élvezték is a legendát. Edward Teller különösen büszke E. T. (értsd: ExtraTerresztriális) monogramjára [facsimile a 140. oldalon]:

Ami következik, nagy titok! Sajnos egyikünk, Kármán Tódor elárulta: Mi nem vagyunk magyarok. Mi a Marsról jöttünk. Van közöttük igazán híres is: a Gábor Zsazsa.⁴ De mi attól féltünk, hogy a Földön nem üdvözölnek. Másrészt nem tudunk tökéletes kiejtéssel beszélni.

Megoldás: Először Magyarországon telepedtünk meg és most azt állítjuk, hogy magyarok vagyunk. Az is igaz, hogy Magyarországot a világ legjobb helyének tartjuk.   E.T.

141

- Mikor SZILÁRD LEÓ-t faggatták, hogy valóban a Marsról származik-e, ő szerény mosollyal csak ennyit mondott: - Talán.

- A Yankee folyóirat^S KEMÉNY JÁNOSRA hivatkozva részletekkel is szolgált: - Gábor, Kármán, Kemény, Neumann, Szilárd, Teller, Wigner mind Budapestnek ugyanazon szektorában született [térkép a 138. oldalon]. Nem csoda, hogy Los Alamosban elterjedt a híre, hogy ezeregyszáz esztendővel ezelőtt egy Marsról érkezett űrhajó kényszerleszállásra kényszerült Közép-Európában. Három kemény bizonyíték van a magyarok földöntúli eredetére:

1) Nagyon szeretnek vándorolni (akárcsak az ugyaninnen szétszóródó cigányok).

2) Rendkívül egyszerű és logikus nyelvet beszélnek, ami gyökeresen különbözik szomszédjaikétól.

3) És végül sokkal okosabbak a földlakóknál.

Mindehhez Kemény - enyhe marsbéli kiejtéssel - hozzáfűzte a magyarázatot: annyira könnyebb írni és olvasni megtanulni magyarul, mint franciául vagy angolul, hogy a magyar gyerekeknek sokkal több idejük jut a matek gyakorlására.

-        SZILÁRD LEÓ mosolyogva helyesbített: - A marsi űrhajó 1900 táján szállt le Budapesten, majd nemsokára elrepült, de túlsúlyától szabadulandó itt hagyta kevésbé tehetséges utasait. - Nyilván olyan furcsa lényekre gondolt, mint Lord Balogh Tamás, Békésy György, Bíró László, Gábor Dénes, Goldmark Péter, Lord Káldor Miklós, Koestler Artur, Kosztolany André, Kürti Miklós, Neumann János, Orován Egon, Polányi Mihály, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede, Wigner Jenő, akik mind Budapesten születtek 1890 és 1910 között.

-       Vázsonyi Endre intimebb részletekkel szolgál:^G - A múlt századfordulón valóban leszállt egy űrhajó a Földre. Utasai észrevették, hogy az egész bolygón legcsinosabbak a magyar leányok. Ezért emberi alakot öltöttek magukra. Néhány év múlva azonban rájöttek, hogy mégsem érdemes gyarmatosítani a Földet, ezért elrepültek. Nemsokára azonban egy csomó lángész látta meg a napvilágot Budapesten - úgy érkeztek, mint az autók a Ford-gyár futószalagfán. Hát ez az igazi történet.

-       A marsi származásnak csak egyetlen tényszerű bizonyítéka van: létezik egy Kármán Kráter [lásd az előző oldalon] a vörös bolygó térképén. A földön túli eredetet bizonyítja még, hogy Kármán Tódor, Neumann János, Szilárd Leó neve nem lelhető fel a pesti utcatérképen, de a Holdon vannak róluk elnevezett kráterek.

-        Philip Morrison, az egyik legszellemesebb amerikai fizikus jellemezte is a jövevényeket:

Önreprodukáló lények, akik a földi ember meglepően jó utánzatai, de nem tökéletes utánzatok. Kicsit furcsán néznek ki és jellegzetességük, hogy okosabbak a földi embereknél. Hiába iparkodtak titokban maradni, leleplezi őket túlsúlyuk olyan területeken, mint a matematika, fizika, muzsika és mozi. Egyszóval: ők a magyarok.

143

- TELEGDI BÁLINT fiatalon kivándorolt, így emlékezett vissza pályakezdésére: - Külföldön egy fiatal magyarnak érdemes volt titokban tartani származását, mert ha kitudódott magyar volta, túl sokat vártak el tőle. Hiszen akkor tudták, hogy ő is a marslakók egyike, akiknek felsőbbrendűek a szellemi képességeik, és egymás közt mások számára teljesen érthetetlen nyelven képesek kommunikálni. Egyetlen másik terület van még, amelyet elárasztottak a magyar tehetségek: ez a mozi, mert ők ismerték föl elsőként a hagyományos dráma és modern technika összeházasításában rejlő hatalmas lehetőségeket.

- Kármán Tódor leplezte le a magyarok marsi kapcsolatait.⁷ - 1900 táján az intelligens marslakók a Föld vértelen birtokbavételét tervezték. Ügynökül a rokontalan magyarokat szemelték ki. Megtanították őket néhány csúcstechnikai trükkre és ezzel elindították őket a Föld fejlett részének műszaki birtokbavételére. A magyarok valóban sikeresen vettek birtokba tudományos és katonai kulcspozíciókat Amerikában, ezt tudjuk. De hát hol vannak az igazi marslakók? Azok nincsenek, mert a magyarok átverték őket.

2 Institute for Advanced Studies.

3 Az isteni atom, 116. oldal.

4 Hollywoodi filmsztár

 144

- A legfontosabb individuális fölfedezések születése inkább az alvajárók gondolkodására emlékeztet, mint az elektronikus számítógépek működésére - Talán a magyaroknak ez a képessége érdemelte ki a megtisztelő marslakó jelzőt. KLEIN GYÖRGY szerint a magyarok jók az egyéni tehetség szempontjából, kevésbé használhatók szervezett csapatmunkában. (Ennek kevesebb tiszteletet kifejező, de ugyancsak elterjedt változata az őrült magyarok. Andy Grove pedig a paranoid jelzőt érdemelte ki.)

- A kémia és fizika csak azután egyesülhetett, hogy a fizikusok feladták az atom oszthatatlanságának, a kémikusok pedig az elemek változhatatlanságának a dogmáját. Új evolúciós irányváltás csak egy bizonyos de differenciálódás után lehetséges: az elszigetelt és túlspecializált diszciplínák megfagyott tömbjeinek megrepedezése és elvetése után. Specialisták uralma után talán ismét számíthatunk kreatív határsértők eljövetelére.

Hát a marslakók sem a politikai, sem a diszciplináris határokat nem nagyon tisztelik. Például a tudományok elfogadott felosztásának keretei között nehéz volna megmondani, hogy Békésy György, Grove András, Hevesy György, Neumann János, Oláh György, Polányi Mihály, Tellelr Ede, Telegdi Bálint, Wigner Jenő vegyészmérnökök-e (amint egyetemi diplomájuk állítja), vagy matematikusok, fizikusok, informatikusok, biológusok és filozófusok.

A geofizika elismerten Eötvös Loránd alkotása, aki ingáját a súly és tehetetlenség arányosságának igazolása után földalatti (olajkincsek megkeresésére alkalmazta. HEVESSY GYÖRGY geológiai kormeghatározásra használta a radioaktivitást. OROVÁN EGON szilárd anyagok plaszticitásának tanulmányozása után a gleccserek mozgását, kontinensek vándorlását, mélyóceáni hasadékok és holdkráterek kialakulását vizsgálta.

A biofizika mostanra fontossá vált határterület. A marslakók látni valóan nem képesek ellenállni a biológiai csábításnak. BÁRÁNY RÓBERT, Bauer Ervin és SZENT-GYÖRGYI ALBERT az orvostudomány irányából, BÉKÉSY GYÖRGY, HEVESY GYÖRGY és SZILÁRD LEÓ műszaki témák felől merészkedett erre a diszciplínák közt húzódó - azokat korábban "szétválasztó" - szűzföldre. A fizikus WIGNER JENŐ a kvantummechanika alapján becsülte meg az élet spontán keletkezésének valószínűségét. A matematikus NEUMANN JÁNOS még a DNS szerepének fölismerése előtt megkülönböztette a software és hardware szerepét az élő sejtben.

156

Ilyen kalandozások tették lehetővé, hogy hőseink különböző kultúrákat átéljenek, különböző diszciplínákat összekapcsoljanak, ezáltal formálják a kort, amit 20. századnak mondunk.

A mai magyar iskolai történelemben Gömbös Gyula kötelező tananyag, de Neumann János nem az!!!  Vajon kire és mire fognak emlékezni az iskolai történelemkönyvek 300 év múlva? Hitlerre és Sztálinra, C1intonra és Jelcinre, Gömbösre és Rákosira? … Vagy arra, hogy a 20. században kezdődött el:

- az ATOMKOR, ami alapvetően átalakította a gazdaságot, orvostudományt, világpolitikát. Elindítói vitán felül SZILÁRD LEÓ (neutron-láncreakció), HEVESY GYÖRGY (radioaktív nyomjelzés), WIGNER JENŐ (vízhűtésű teljesítményreaktor) voltak, mint azt az Egyesült Nemzetek nekik adott Atom a Békéért D~ja kodifikálta. (No meg az atomreaktor Fermi és Szilárd nevére kiállított amerikai szabadalma.)

- a COMPUTERKOR, ami szupertitkos katonai programként indult, de fél évszázad alatt elérkezett iskoláinkba és otthonainkba is. A mai számítógép NEUMANN JÁNOS fejében fogant: USA Szabadság Érdemrend. Annak széles társadalmi jövőjét KEMÉNY JÁNOS ismerte fel, és a hálózat első létrehozásával ő valósította meg: IBM első Robinson-díja. A számítógépek százmillióiban villámsebesen számoló-gondolkozó mikroprocesszor felgyorsítása ANDY GROVE érdeme: az 1997. Év Embere.²⁰

- ŰRKORSZAK, amit a századelőn HERMANN OBERTH megálmodott:

Gagarin Érem és Hermann Oberth Raketengesellschaft. Azt Kaliforniában KÁRMÁN TÓDOR a századközépre realitássá formálta: az USA Szabadság Érdemrendje és az USA első Nemzeti Tudományos Díja. A századvégen magyar kezek által épített eszközök dolgoznak a Holdon, a Marson és vannak úton a Szaturnusz felé.

Külföldieknek szánt turistakönyveink Magyarországot még a tokaji bor, piros paprika, cigányzene és csárdás országaként akarják eladni!!!

- és … nem mondjuk el, hogy a kocsi (400) és a gyufa (836), a wolframszálas (903) meg a kripton töltésű (934) villanykörte, a golyóstoll (943) és a Rubik-kocka (978), a váltóáramú technika (885) és az áramvonalas repülőgép (928), a radioaktív nyomjelzés (913) és az atomreaktor (942), az elektronikus programozású számítógép (946) és az időelosztásos e-mail hálózat (960), a BASIC nyelv (964) és a WINDOWS WORD szövegszerkesztő (990), az EXCEL adatkezelő (992) és a PENTIUM mikroprocesszor (995) olyanok agyában született meg, akiknek Magyarországon ringott a bölcsője!!!

-

-  E helyen legyen szabad egy passzust idézni Enrico Fermi feleségének, Laurának az írásából:²¹

Magyarország, 10 millió lakosával, ugyanakkora hatást gyakorolt Amerika tudományos felemelkedésére 1930 és 1950 között, mint a 60 milliós Németország.

18 Koestler: Alvajárók. Európa, 1996.

Koestler: Teremtés. Európa, 1998.

19 Koestler: Alvajárók. Európa, 1996

20 Time, 1997. december 29., facsimile a 300. oldalon. 21 I1lustrious Immigrants

157

A magyar népmesékben az édesanya hamuban sült pogácsát csomagol messzeségbe induló fiának. Mit adott az alma mater, a magyar iskola fiainak, akik azután hosszú útra indultak, át az Óperencián? A 20. század több nagy tudósa Magyarországon született, itt járt iskolába, de sokuk már osztrák és német egyetemen tanult, majd közelgő viharokat érzékelve átkelt az óceánon, hogy Angliában vagy Amerikában fussa be történelmi pályáját. Szabad-e őket magyarnak is tekintenünk? Mit vihettek magukkal szülőföldjükről a távoli és gazdag idegen világba? Hallgassuk vallomásukat, visszaemlékezéseiket. Olvassuk el amerikai életrajzíróik tanúságát a magyar iskola sorsukban játszott szerepéről.

BAY ZOLTÁN, a Debreceni Református Kollégium diákja:

A mai napig hálával gondolok a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött 8 diákévre (1910-1918). Büszkék voltunk a Kollégiumra, mert tudtuk, hogy ez Magyarország egyetlen iskolája, amely 450 éve működik megszakítás nélkül. Ez volt az ország első főiskolája, amely 200 évvel ezelőtt bevezette a magyar oktatási nyelvet. Ha arra akarok válaszolni, miért vagyok hálás a debreceni iskolának, röviden ezt mondhatom:

mert felölelte az emberi szellemnek azt a hármas tevékenységét, amely nélkül nem ember az ember:

az értelmet (tudást), a szépnek (művészetnek) a szeretetét és az erkölcsöt.

- Osztályfőnökünk az első osztályban Sinka Sándor volt, aki oly buzgalommal tanított, hogy októberben már tudtuk a Pater Nostert latinul. Sinka tanár úr nem engedett: dolgozni, tanulni kellett. Későbbi tanáraim közül főképpen Szabó Mártonra, jakucs Istvánra, Nyári Bélára emlékezem. Persze, az…

A weblap szerkesztőjének hozzáfűzött személyes gondolatai:

Kedves Hallgatók!

Mérnöki pályára – a Vegyész vagy Biomérnöki pályára – indulásakor mindenkinek a figyelmébe ajánlom e könyvet, s főleg az ebből levonható és megszívlelendő tanulságait. E könyvben talán legszebben BAY ZOLTÁN fizikus fogalmazta és köszönte meg, - volt iskolája felé, a kiemelkedő „Életpályájának” megéléséhez szükséges szellemi tudás megalapozását.

mert felölelte az emberi szellemnek azt a hármas tevékenységét, amely nélkül nem ember az ember:

az értelmet (tudást), a szépnek (művészetnek) a szeretetét és az erkölcsöt.

Igazán nagy gondolatot csak „igazán nagy” emberek tudják „Igazán pontosan” megfogalmazni!

Ugyanezeket a gondolatokat fogalmazta meg TELLER EDE élete alkonyán, egy magyar riporter kérdéseire. Teller professzor azonban még jobban konkretizálta, Bay professzor „emberi szellemnek a hármas tevékenységét”, kiejtette a riporiater kérdésére:

- Professzor Úr, mi lehet az Ön kiemelkedő tudósi életútjának nyitja? Mi kell ahhoz,hogy Önhöz hasonló eredményeket érjen el valaki? Különös tehetségnek, - szorgalomnak, vagy szerencsének?

Édes Fiam! (volt a válasz…) Tudd meg, hogy egy jó mérnöknek az eredményes munkához, 3 dologból kell állnia.

- 1., 25%-ban Szakmai tudás. (az értelmet (tudást), Ebbe benne van a tanultak, a megfigyelt dolgok tudása és összefüggéseinek megismerése.

- 2., 25%-ban Általános műveltség. (a szépnek (művészetnek) a szeretetét ) A világ dolgainak ismerete.

- - - - -  és – és, mi kell még? …szólt  a riporteri kérdés.

- 3., 50%-ban Erkölcsi erő. (az erkölcsöt.) Az emberi magatartás azon összessége, amivel a feladatok megismeréséhez, - megértéséhez és megvalósításához szükséges emberi energiánkat, a cél elérése érdekében, mozgósítani tudunk. 

Aki jó mérnök akar lenni, annak meg kell szívlelnie - s magáévá kell tenne,  tanulmányai és a műszaki életében is mindig ehhez igazodni kellene a Bay és Teller professzorok gondolataihoz.

Tanulságként, a Számítástechnika tárgyhoz szemelvényként kiemelem e könyvnek azon fejezeteit, amiben olvasható, hogy világnagyságaink hogyan formálták a 20. századot, az Informatika és a Számítástechnika alkotásával.

Az Informatikát – Számítástechnikát alakító világnagyságaink…

1944 augusztusában Neumann János az Aberdeen vasútállomásán vonatra várt. Ott vette Őt észre Hermann Goldstine, és hozzálépett. Elmondta Neumannak, hogy Eckert professzor épített egy elektronikus számítógépet, amelynek ENIAC a neve (Electronic NumericaI Integrator And Calculator). Ez a gép egy okos óriás volt: 30 méter hosszú, 1 méter széles és 3 méter magas. 17000 elektroncső, 70000 ellenállás és 6000 kapcsoló volt beleépítve.⁷

- Amikor Neumann megtudta, hogy olyan elektronikus számítógépet építünk, amelyik 333 szorzást tud elvégezni másodpercenként, beszélgetésünk légköre nyugodt tájékozásból szóbeli vizsgává változott - emlékezik vissza Goldstine. Neumann Philadelphiában meglátogatta az ENIAC-ot. A történelmi találkozás 1944. augusztus 7-én történt. Mint az ENIAC-ot építő Eckert mesélte: - előre jeleztem Goldstine-nak, hogy első kérdés után meg tudom mondani, valóban lángelme-e Neumann. Ha elsőként a gép logikai struktúráját kérdezi, hiszek benne, másként nem. Persze hogy ez volt Neumann első kérdése!

Neumann János az ENIAC gyakori látogatójává vált. Csakhamar fölismerte a gép hátrányait is. Ha egy új differenciálegyenlettel kezdenek számolni, az ENIAC újrakapcsolása, a vezetékek újradugaszolása negyed órát vett igénybe, utána maga a számolás három percig tartott. 1944 augusztusának végén Neumann rájött a megoldásra: nem csak az adatokat, hanem a képleteket is elektronikusan kell beadni a gépbe.

Az ENIAC leánya az EDVAC (Electronic Discrete VAriable Calculator) volt, róla 1945 márciusában írta meg Neumann "Az EDVAC jelentés első vázlatát". Goldstine szerint "ez a legfontosabb leírás, ami a számítógépekről valaha született". A 101 oldalas jelentés leírja azt a gépstruktúrát, amit ma a szakma Neumann-típusú számítógépnek nevez: - A szerkezet logikai irányítását, azaz a műveletek megkívánt sorrendjét legelőnyösebben egy kontrol/központ [processzor] végezheti. Ha azt akarjuk, hogy a szerkezet sokoldalú legyen, akkor az éppen tárgyalt probléma speciális utasítás-rendszerét [softwarel] meg kell különböztetni a kontrol/központtál [hardware], amely elvégezteti a géppel a speciális műveletsorrendet, bármi legyen is az. - Ez az "Első Vázlat" tökéletesen leírja azt, amit ma elektronikus programozásnak nevezünk.

Az ENIAC konstruktőrei az EDVAC tervét is szabadalmaztatni akarták, de ebbe Neumann nem egyezett bele. Hitt a számítógépek darwini evolúciójában: a természetes kiválasztódásban. Meggyőződése volt, hogy e téren olyan gyors lesz a fejlődés, ami az EDVAC-ot úgyis elavulttá teszi, mire megépül. Ezért az Első Vázlat példányait szétküldte különböző intézetekbe.

7 Az ENIAC most Washingtonban van kiállítva a Smithsonian Tudományos Múzeumban. Ötvenedik születésnapján Al Gore alelnök személyes en köszöntötte.

 97

Kemény azon gondolkozott, hogyan tegye a számítógépet hozzáférhetővé egyszerre több használó számára. Amíg a használó begépel, vagy a számítógép kigépel valamit, a processzor semmit sem csinál! Ezért Kemény bevezette az időbeosztás módszerét: minden használó saját terminálján dolgozik, a központi számítógép pedig beosztja processzorának munkaidejét a használók közt. A másodperc minden törtrészét kihasználják, mindegyik használó elégedett lehet, mert úgy érezheti: a központi gép vele foglalkozik. A processzor időbeosztását nem a használók intézik, hanem maga a központi számítógép. A számítógép-időbeosztás rendszerét először a Dartmouth Kollégium vezette be (963).

- Ez volt életem egyik legboldogabb pillanata. Nem kellett több kártyát lyukasztgatnom/- emlékezett vissza Kemény.12

Így minden egyetemi hallgatónak lehetősége nyílt, hogy ujjaival megérinthesse a gép terminált. Az időbeosztásos rendszerért Kemény János kapta az IBM legelső Robinson-díját (991).

Abban az időben a FORTRAN volt a kutatók közt legelterjedtebb nyelv, de nem volt elég emberszabású.

Kemény elhatározta, hogy egy interaktív nyelvet fejleszt ki, amelyik rögtön reagál a használó utasítására, így lehetővé teszi, hogy a diák vagy felnőtt próba-szerencse alapon lépésről-lépésre építse föl, tapasztalja ki saját programját. Megfogalmazta elvárásait:¹³

1. A programozási nyelv legyen alkalmas eltérő célok kielégítésére.

2. A nyelv kezdők számára is könnyű legyen.

3. A magasabb szintű utasításokat csak később kelljen megtanulni.

4. A használó és a gép között a nyelv legyen interaktív.

5. Könnyen érthető hibajelzéseket adjon.

6. A speciális gép-architektúra ismerete nélkül is lehessen használni.

7. Óvja meg a használót a gép operációs rendszerének problémáitól.

Így született meg Kemény János és Tom Kurtz kezében a BASIC nyelv.¹⁴

- Nem csak azért teremtettem meg a BASIC et, hogy eggyel több számítógépes nyelv legyen. Azért csináltam, hogy a számítógép minden egyetemi hallgató (és minden diák) számára hozzáférhetővé váljék. Az első BASIC program 1964. május 1-jén reggel 5 órakor futott. - Kemény és Kurtz levédte a BASIC nevet, de mindenki szabadon használhatta-adaptálhatta a nyelvet. Így a BASIC a 20. század második felének legelterjedtebb programozási nyelve lett.

12 A szerzőnek, 1988.

  13 J. Kemeny: Back to BASIC.

  14 Beginners' Ali-purpose Symbolic Instmction Code.

101

- A Dartmouth Kollégiumban minden hallgató használ személyi számítógépet, a Bölcsész, Közgazdasági és Orvosi Karon is. És minden hallgató hozzáfér a Kollégium központi számítógépéhez időbeosztásos rendszerben. Most a hallgatók 90%-a érti a számítógép használatát.¹⁵

- Az 1960-as években a Darthmouth Kollégium központi gépét összekapcsolták a Manhovian Kollégium gépével Massachusettsben, ami 200 km távolságban van, így ott dolgozó feleségével Kemény számítógépen levelezhetett. Ebben az időben a Darthmouth Kollégiumban tanultam alkalmazott matematikát, ott szerelmünkkel már 30 évvel ezelőtt e-maillel érintkeztünk.

Az e-mailt Kemény már az 1960-as években bevezette.¹⁶ - 1974. augusztus 6-án például minden használó terminálján olvasta a

hírt:     "Nixon elnök lemondott. ,,17

Ford és Galamb T-autómodellje szinte minden amerikai család számára elérhetővé tette, hogy autót vásároljon.

A BASIC nyelv, az időbeosztás és az e-mail hasonló áttörést hozott: szinte mindenki számára hozzáférhetővé tette a számítógépet. Az 1980-as évek elején minden magyar középiskola is számítógéphez jutott.

Az iskola-számítógép kicsi volt, de a BASIC nyelvet értette. A tanárok nem tudták, hogyan kell a gépet használni, a diákok azonban napokon belül birtokba vették NEUMANN JÁNOS és KEMÉNY JÁNOS örökségét - és használatára megtanították tanáraikat is. Ma milliónyi számítógép működik hazánkban, jut minden családba, amelyik azt igényli. 1996-ban Magyarország látta vendégül a középiskolások Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáját. És az 1990-es évek végére milliók kapcsoltak rá az Internetre, hogy kinyíljék előttük a világ. A SULINET ott van a magyar iskolákban. Kemény János álma megvalósú1t itt, szülőhazájában is, már a 20. században - az ő századában.

- Az első személyi számítógépek törpék voltak. De a MICROSOFT-nak sikerült elérnie, hogy a BASIC nyelvet az első kisgépek 4K memóriájába bepréselje. Akkor ez csodának tűnt - mondta Kemény. Bill Gates a MICROSOFT software-vállalatot 1976-ban alapította. A személyi számítógépek írógépre hasonlítottak, a használóval betűk és számok révén kommunikáltak, például GOTO 32. De az emberi agy sokkal több információt képes fölfogni képek, színek által. 1980 októberében, amikor a MICROSOFT-nak még csak 32 alkalmazottja volt, Bill Gates találkozott egy fiatal magyarral, IFJ. SIMONYI KÁROLLYAL. (Ma a MICROSOFT-nak több tízezer alkalmazottja van.) - Már első találkozásunk alkalmával nyilvánvaló volt, hogy a gép és a külvilág kapcsolatában fontos szerepe lesz a grafikának. Ez a számítógép társadalmi elfogadásának valódi előfeltétele - mondta ifj. Simanyi Károly. ¹⁸

15 Kemény a szerzőnek, 1988.

16 Michael Jerry Antal a szerzőnek, 1996.

17 Brückner Huba a szerzőnek.

18 A szerzőnek, 1996

102

ABLAKOK

Simonyi Károly Budapesten született (1949). 1960 táján az orosz gyártmányú URAL számítógép volt elérhető Budapesten, ami 2000 elektroncsövet tartalmazott. Az idő tájt középiskolás diákokat alkalmaztak, hogy éjjel vigyázzanak a számítógépre. Így került gép közelbe az ifjabb Simonyi Károly is, aki a géppel töltött éjszakákat ismerkedésre használta. 1966-ban Dánián át Amerikába hajózott, Berkeleyben elvégezte a Kaliforniai Egyetemet. A Szilícium-völgyben, Palo Altóban a XEROX-nál kapott munkát. Az éppen fejlesztés alatt lévő felhasználóbarát ALTO számítógéphez tervezte meg Simonyi a BRAVO nevű szövegszerkesztőt, amely már a képernyőn megmutatta, milyen lesz majd a kinyomtatott szöveg. Az ALTO 20000 dollárba került, ami nem volt elég felhasználóbarát ár. Ezért Simonyi 1981. február 6-án belépett a MICROSOFT-hoz. Ott ő már a gép indítása kor a képernyőn rögtön megjelenő MENÜ lelkes prófétája volt:

- Képzeljük azt, hogy Franciaországban vagyunk, és nem beszélünk franciául. Belépünk egy vendéglőbe. Az idegen környezetben bátortalanul mozgunk és félünk a megszégyenüléstől. A pincér Moliere nyelvén kezd beszélni. hozzánk. Tenyerünk izzadni kezd. Hasonlót érezhet a könyvelő is, amikor először ül számítógép elé. Mi fog történni vele? A vendéglőben mindig ránézhetek az étlapra, és arról választhatok. Legrosszabb esetben valami mást kapok, nem azt, amit elképzeltem. A pincér esetleg csigát hoz báránysült helyett, de legalább elkerültem, hogy magam leégjek. Ugyanilyen helyzet állhat elő új kereskedelmi számítógép-program (software) használatakor. Egy MENÜ-t kell ajánlanunk. Minden használó láthatja a program-választékot, és egyszerűen rámutat valamelyikre. Nem kell vastag könyveket böngésznie, hogy mit tegyen. 19

Simonyi vezette be a programozásba a "magyar stílusú elnevezést": az egyes adatcsomagok elnevezésére nem rövid és értelmetlen betűszavakat ajánlott, mint például blabla, nem is hosszú magyarázkodó nevet, hanem a név első része az adattípust, második része az adat jelentését adja. Peter Norton melegen ajánlja ezt a "magyar stílust" .20

.

19 Simonyi a szerzőnek, 1996.

20 Borland CH Programming for Windows, Bantam kiadás

103

Simonyi első nevezetes alkotása volt a MULTIPLAN táblázatszerkesztő (spreadsheet), menüvel indítva. BRAVO-tapasztalataira támaszkodva 1981-ben megkezdte a WORD szövegszerkesztő kidolgozását egéralkalmazásával, ami már többféle betűtípust ajánl, és munka közben lehetőséget kínál a szerkesztés alatt álló szöveg tördelésének megtekintésére. A MICROSOFT elnöke, Bill Gates kijelentette: - Meg fogjuk teremteni a világ legszebb táblázatszerkesztőjét - Simonyi Károly és Jabe Blumental valóban létrehívta az EXCEL csomagot.

Nem sokkal ezután Scott McGregor és Simonyi Károly megalkotta a WINDOWS [ABLAKOK) operációs rendszert: "ablakokat" tárt ki, hogy bepillanthassunk a számítógép agyába. A WINDOWS-rendszer előnye, hogy csatlakoztatható a világ minden számítógéptípusára, függetlenül a gépet gyártó vállalattól. Ma a személyi számítógépek 90%-a MICROSOFT operációs rendszert használ.

A céget alapító Bill Gates a világ leggazdagabb embere lett. A Hór zu (idehallgass) nevű színes és divatos német hetilap 1998. március 20-i száma címoldalán ezzel a szalagcímmel jelent meg: AZ EMBER, AKI BILL GATEST GAZDAGGÁ TETTE. A lap leírta, hogy "egy Budapestről érkezett számítógép-bolond fiatalember feje tetejére állította a számítógépek világát azzal, hogy álmaiból valóságot csinált". - Jelenleg Simonyi a MICROSOFT fő rendszerépítésze, aki arra tanítja az embereket, hogy a számítógép nem csak egy szám-végeredmény elérésére és szövegszerkesztésre szolgálhat, hanem a használóval ikonokon keresztül kommunikálhat, segíthet az autóvezetésben, gondot viselhet a házunkra, kölcsönhatásra alapozott grafikus rendszerévei virtuális valóságot teremthet.

Sokan még kézíráshoz, gépíráshoz vannak szokva. Milyen jó volna kéziratokat bevarázsolni a számítógép fejébe! Náray Zsolt kezdeményezésére ezt a feladatot oldja meg az IQSOFT által Budapesten kifejlesztett RECOGNITA program, amit ma itt gyárt, és innen forgalmaz a nagyvilágba a Recognita cég. Szerkesztőségekben ez varázsolja a kéziratokat a számítógép WINDOWS ablakába, ott áttördelik, és onnan küldik a nyomdagépbe. Ifjabb Simonyi Károly 1999-ben édesapja tiszteletére 25 millió forintot adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának kutatástámogatásra.

A korai 1980-as években APPLE-MICROSOFT együttműködésben, Steve Jobs, Bill Gates és CHARLES SIMONYI keze nyomán megszületett a barátságos MACINTOSH számítógép színes grafikával és egérrel. Már egyáltalán nem emlékeztetett az írógépre: nagyrészt mozgókép vette át az absztrakt bellik és számok korábban domináló szerepét. Az irányt követte a többi vállalat is.

104

LOVÁSZ LÁSZLÓ, Erdős Pál tanítványa, a budapesti Eötvös Egyetem és az amerikai Yale Egyetem matematika professzora 1999-ben nyerte el a Wolf-díjat a bolyongási problémák területén elért eredményeiért, amelyek útbaigazíthatják azt, aki az INTERNET világában keresgél. Ebben az évben Lovász is csatlakozott a MICROSOFT fejlesztőcsapatához. A MICROSOFT évente 2 milliárd dollárt fordít fejlesztésre.

A Neumann-féle számítógépben a mikroprocesszor számol, az gondolkozik, mialatt a számítógép többi szerve tárolja, megjeleníti, akár ki is nyomtatja az információt. De az animációhoz gyors mikroprocesszorra van szükség.

Ötven évvel ezelőtt az ENIAC-ban 17000 vákuum-elektroncső dolgozott.

Ezeket váltotta fel a tranzisztor, ez a parányi félvezető-morzsa, amit Bardeen, WIGNER JENŐ tanítványa alkotott meg, tettét Nobel-díj honorálta. 1982-ben az INTEL által gyártott 286 jelű mikroprocesszor-morzsában már 130000 tranzisztor dolgozott, 130000 elektroncsővel egyenértékű módon, de sokkal gyorsabban. Három évvel később 1985 októberében- a 386 jelű mikroprocesszorban 275000 tranzisztor volt. További 3 év múlva 1989 áprilisában- a 486  jelű mikroprocesszorban 1 200000 tranzisztor számolt. Három év elteltével 1993 márciusában- jött ki a piacra az INTEL 586 mikroprocesszor, becenevén PENTIUM, ami 3100000 tranzisztor munkáját végzi el. A következő 686 processzor-lapkában 1995. november-, aminek beceneve PENTIUMPRO, már 5500000 tranzisztor dolgozik. A fejlesztés egyre gyorsul, a 20. század 10 millió tranzisztorral ekvivalens mikroprocesszorral zár. Az INTEL vállalat (értsd: INTelligens ELektronika) kezében van a világ mikroproceszszor-piacának 75%-a, évi forgalma meghaladja a 10 milliárd dollárt.

E kápráztató fejlődést egy Budapesten született fiú vezeti, GRÓF ANDRÁS, aki 40 éve szállt partra Amerikában, és akit azóta ANDY GROVE néven az INTEL főnökeként ismert meg a csúcstechnika - és a nagyvilág.

Az első (amerikai) számítógép-vállalatok (Hewlet-Packard, Xerox, Texas Instruments, Apple, IBM) vertikális üzemek voltak: egy vállalat mindent gyártott, félvezető-morzsáktól a számítógépen, annak operációs rendszerén át a programcsomagokig. De nehéz világelsővé válni - és annak is maradni - egyszerre a csúcstechnika ennyi különböző területén! 1981-ben Andy Grove elindította a zsugorítási hadműveletet: legyen az INTEL világelső a mikroprocesszor-piacon - és győzött! A Kék Óriás, az IBM elhatározta, hogy INTEL mikroprocesszort és MICROSOFT operációs rendszert használ. (MS-DOS: MicroSoft Diszk-Operációs Szisztéma.) De az INTEL és MICROSOFT nem biztosított kizárólagos előjogokat az IBM-nek. MS-DOS software-t és INTEL morzsákat adnak el a vetélytársaknak is. Ez a stratégia az 1980-as években teljesen átrendezte a világ számítógépiparát: a korábbi vertikális szerkezetet horizontális szerkezet váltotta fel. Ma az INTEL gyárt mikroprocesszorokat, a MICROSOFT pedig operációs rendszereket szinte minden számítógép-építő vállalat részére. 

- Mi kivesszük a még teljesen jól működő processzorokat, és még jobb processzorokat teszünk a helyükre. Saját termékeinket Mi magunk tesszük elavulttá, még mielőtt ez mások tennék meg. 2011-re elkészül a 10 000 000 000 tranzisztorral egyenértékű INTEL mikroprocesszor – mondta Andy Grove!!!

105